Egyesek szerint botrányos, mások imádják – ez a Barbibébi c.
regény egy fiatal és tehetséges magyar író, Lakatos Levente tollából.
A történet szerint Barbi egy elkényeztetett, gazdag, pesti
lány, akinek a tökéletes élete csak a látszat, és a híres párjával való
szakítása után botrányoktól hemzsegnek a mindennapjai. Egyik este részegen
indul haza egy „barátnőjével”, amikor is egy elütik őket, és ennek
következtében Barbi elveszti az emlékeinek egy részét. A gázoló megtalálásának
érdekében a lány leutazik Siófokra, hogy a saját videónaplójának nyugodt
megnézésével visszahozza az emlékeit, és segítse ezzel a nyomozást. Ebben a
segítségére egy barátja, Krisz lesz, akivel nemrég összevesztek – csakhogy
Barbi erre sem emlékszik.
Lakatos Levente élethűen ábrázolja a budapesti, és a
balaton-parti életet, és a mai fiatalok szokatlanul (számomra hihetetlenül)
megbotránkoztató életvitelét. Féktelen partik, alkohol, drogok... mindez
megtoldva korhatáros jelenetekkel, összeomlásokkal, és egy krimi-szállal.
A regény egyik legerősebb pontja véleményem szerint az író
stílusa: Lakatos Levente választékosan ír, és tökéletesen fejezi ki a
mondanivalóját, és hiába, hogy nem egyes szám első személyben olvashatjuk a
könyvet, pontosan belelátunk a szereplők gondolataiba, érzéseibe, emlékeibe,
sőt, még az álmaiba is – mindebben segítséget jelent az átgondoltan
megszerkesztett, párhuzamosan történő cselekmények.
Nekem egyedül a könyv lezárása nem tetszett, szerintem
kicsit kidolgozatlan lett... De azt, hogy ez tényleg így van-e, döntse el
olvasás után mindenki maga!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése