Helóbeló!

Még mindig alig hiszem el, hogy végre itt a nyári szünet...

Bár jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy nem az a tipikus otthon ülős, semmittevő vakációm lesz, mégis már régóta terveket szövögettem a erre a kb. két hónapra. A szokásos sorozatmaratonok mellé most viszont azt is elhatároztam, hogy megpróbálok életet lehelni ebbe a blogba. Mert hát lássuk be, szükség van rá. És most nem csak az év közbeni időhiányról van szó és arról, hogy eltűntem.

Ahogy azt már korábban is írtam (talán valami könyves tag question-ös bejegyzésnél említettem), szeretném kicsit személyesebbé tenni ezt az oldalt. Többet szeretnék adni magamból - az anonimitáshoz továbbra is ragaszkodva -, és bár a könyv/film/sorozatkritikák maradnának a fő elemek, ezekben a témákban igyekszem majd akár szubjektívebb (mindenképp spontán és nem előre jó alaposan átgondolt!) véleményeket megfogalmazni. Csak hogy egy konkrét példát mondjak: valamelyik nap ment a tévében Szemfényvesztők. Imádom azt a filmet, jöttek sorra a gondolatok, hogy tulajdonképpen miért is tartom olyan jó filmnek, mi fogott meg benne. Egyszer csak eszembe jutott, hogy megnézem, mit írtam róla anno, amikor először láttam. Egyszerűen értetlenül álltam azelőtt, hogy mégis hogyan tudtam összehozni egy ilyen semmitmondó értékelést: még a rövid tartalomból sem lehet megtudni semmit a filmről. Úgy hogy ez, és az ehhez hasonló tárgyilagos írásmódom mindenképp változtatni fogok. Legalábbis ez lesz a cél. Talán a régebbi szörnyűségeimet is szelektálni fogom.

Gondolkodom még olyanokon, hogy kisebb írásokat publikálnék (értsd: felrakom a netre), vagy esetleg ezen az eléggé sötét türkiz hátteren/dizájnon változtatok - ezt még meglátom.

Mindenesetre most előttem a nyár, aztán meglátjuk mi lesz mindebből. Ami pedig a rengeteg elmaradt régi olvasmány&sorozatélményemet illeti, valószínűleg nagy részük (mármint a róluk szóló jegyzeteim) mennek a kukába, mert már olyan rég volt az egész, hogy egy épkézláb mondatot sem tudnék írni róluk. És mint tudjuk, a minőség fontosabb a mennyiségnél.

Tehát most így állunk. Szurkoljatok, hogy megmaradjon a lelkesedésem!

Csók.

Ui. még sok elrendezésbeli ötletem van, bár nem tudom, hogy fogok ezzel a megújított felülettel boldogulni. Kár, hogy nem vagyok számítógépzseni...