Nora egy súlyos „örökséget” kapott a vállára: döntenie kell
a saját, és a szerelme, Folt fajtája között. Nincs jó választás, és ha nem
vigyáz, egy véres háború közepén találhatja magát. Mire van szükség? Egy jó
tervre. Mi kell hozzá? Segítség. Kitől? Folttól. És mi van, ha nem jön be?
Dráma, küzdelem, Végjáték – pontosan ez a három dolog vár ránk a könyv lapjai
között.
„Semmi sem az, aminek látszik”, „ne bízz semmiben és
senkiben” – nagyjából ezt üzeni a cselekmény. A Végjáték tisztességesen lett
megírva, telis-tele meglepő és nem várt fordulatokkal. Minden mellékszereplő
végre szimpatikus (lett), de Becca Fitzpatrick megoldotta, hogy ne lehessünk
biztosak semmiben sem...
Véleményem szerint nagyobb durranás lehetett volna a regény
egy ütősebb befejezéssel, de akiknek az előző részek tetszettek, azok egyenes
imádni fogják a Végjátékot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése