Kiera Cass A Párválasztó című trilógiájának első kötete
magasra tette a lécet, amit sajnos a következő rész, Az Elit nem is tudott
megugrani.
A történet nagyjából ott folytatódik, ahol az előző rész
véget ért: a harmincöt lányból már csak hat maradt, azaz Az Elit. America egyre
közelebb kerül Maxonhoz, de eközben az Aspen iránt érzett érzelmeit sem tudja
feledni. A lány nem tudja eldönteni, hogy melyiküket válassza, ugyanis hiába
szereti meg a herceget egyre jobban, a hercegnéi cím nagyon távol áll tőle. A
döntését a palotára és az ott lakókra veszélyt jelentő támadások, és a
vetélytársai és közte kialakuló feszültség sem könnyíti meg.
Amennyire értelmes lánynak véltem az első rész során America
Singert, annyira is csalódtam benne. Már a könyv legelején megtudjuk az egész
második rész (sőt, még talán a befejező kötet cselekményéről is lehet egy
tippünk) tartalmát. Innentől kezdve folyamatosan America kínlódása olvasható, a
két fiú között „pattog”. A százhuszonnyolcadik „a szemében látszott a
megkönnyebbülés” után pedig tényleg elegem lett az állandó ismételgetésekből.
A monoton történetet egy-két dráma tarkítja, majd elérkezik
egy olyan fordulat, amiről azt hittem, hogy az egész unalmas storyline-t
megmenti, ám ehelyett egy kiszámítható befejezést kapunk.
Az Elittel messze nem vagyok megelégedve, az egész tartalmát
bele lehetett volna sűríteni 4 fejezetbe, de mégis el lett nyújtva több, mint háromszáz
oldal hosszúságúra. Ennek ellenére nem adtam fel a reményt, hiszen a befejező
regény nagyon jónak ígérkezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése