2017. január 25.

R. S. Grey - Scoring ​Wilder-Testcsel



Én általában ugrok bármilyen elcsépelt sablonra, de ennél a regénynél valahogy még az is bejött… Magam sem értem, de egyszerűen imádtam a sztorit!

Adatok:
 
·        Író: R. S. Grey

·        Cím: Scoring ​Wilder – Testcsel

·        Eredeti cím: Scoring ​Wilder

·        Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

·        Év: 2016 (eredeti angol változat: 2014)


Rövid tartalom: Kinsley legnagyobb vágya az, hogy bekerüljön az olimpiai női focicsapatba. Ehhez az egyetemi edzőtábor minden segítséget meg is ad. Csupán egy dolog tiltott. Mégpedig az, hogy a lányok szakmai kapcsolaton kívül bármilyen viszonyba kerüljenek Liam Wilderrel, a segédedzővel. Pedig Liam a leghíresebb focisztár egész Amerikában. Ráadásul Kinsley és közte azonnal kialakul egy nagyon erős kémia. Ám tilosban járnának, a karrierjük kockáztatásáról nem is beszélve. De mégis hogy álljanak ellen egymásnak?


Pozitívumok: A humor. Olyan jókat röhögcséltem! A másik nagyon előnye a regénynek az, hogy itt (végre valahol!) kimaradnak a szokásos hullámvölgyek. Vagyis inkább úgy mondom, hogy bármiféle dráma nélkül megoldódnak a problémák, senki nem csesz el semmit. Ritka ám az ilyen! Nagyon tetszett még ez a „tiltott gyümölcs”-szál, egyben hozta az izgalmat és a keserűséget. És hát a romantika a happy enddel adott, de mit nem mondjak, ezen nem igazán kell meglepődni.


Negatívumok: Jó, oké, így utólag belegondolva tényleg átesett egy-két dologgal a ló túloldalára az írónő. (rosszfiúból hősszerelmes? értelmetlen szívatások? zaklató ex?) De a lényeg igazából az, hogy olvasás közben ezek vagy fel se tűntek, vagy egyszerűen nem érdekteltek. Az eleje egyébként kicsit nehezen indult nekem; nem jött be, hogy azonnal belevágunk minden közepébe, anélkül, hogy leírások által több infónk lenne… úgy bármiről. Az sem volt szimpatikus, hogy Liam azonnal kiszúrta magának Kinsley-t és fordítva. De ez mindegy is. Azt furcsálltam még, hogy hiába voltak edzéses jelenetek, a foci nem jelentett túl nagy arányt (bár akiket hidegen hagy a sport, talán örülnek is), és erős túlzásnak, sőt, undorítónak éreztem a sajtó jelenlétét. (basszus nehogy már egy újonc kb. országos hírnevű legyen!)


Karakterek: Én Kinsley-t nagyon bírtam. Karakán, nagyszájú (a szókimondás nagyon kellett az ő jelleméhez), de talán még épp nem esett ezzel túlzásba. Egyébként abszolút bolond a csaj, én sírtam a hülyeségein. Liam meg hát… ELÉG KONKRÉTAN vonzódott nagyjából végig Kinsley-hez, a kémia szerintem brutál jó volt közöttük már az első pár fejezetben is (az már másik kérdés, hogy vajon hogy tudott ez így hirtelen kialakulni…). Amúgy imádtam Liam-et, nagyon jó fej, a humoráért odavoltam. A mellékszereplőkkel is elvoltam, Becca cuki volt (szegény Emilyt minek kellett egyáltalán megemlíteni? nem sok vizet zavart…), a negatív karakterek meg hát olyanok, amilyenek. Sablon, tudom, de most pont nem érdekel.


Kedvenc idézet/rész(ek): Az erotikus részek nagyon ott voltak, de a humor is legalább annyira. Idézetnek egyet Kinsley-től és egyet Liamtől (sorrendben) választottam, szerintem ezekkel meg lehet fogni a karakterek jellemét.

„Majd pihenünk, ha meghaltunk, Becca.”

„… Jobban szeretlek, mint a hagyományos M&M’set, de fel kell kötnöd a gatyád, ha le akarod győzni a mogyorósat.”


Nagyon kellett nekem ez a regény, egyhuzamban végigolvastam reggelig. Könnyen lehet, hogy még év végén is a kedvenceim között lesz a Testcsel. Tényleg imádtam!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése