The Americans: 1. évad

Mivel az Americans-ről (aka Foglalkozásuk: Amerikai) már írtam általános ismertetőt és pilotkritikát is, rögtön az első évad során tapasztaltakra ugranék. Lelövöm a poént: nekem nagyon bejött ez a sorozat!

Foglalkozásuk: Amerikai - PILOT

A Masters of Sex-hez hasonlóan ezzel a sorozattal is már régóta szemeztem. Először persze a témára kaptam fel a fejem (kvázi beépített ügynökökről van szó!!), közben mentek az újabb részek a tévében is, aztán a férfi főszereplővel (Matthew Rhys) néztem interjúkat (walesi akcentus!!)... és végül de nem utolsó sorban: ILYEN promoképek után kit ne érdekelne, hogy miről is szólhat a Foglalkozásuk: Amerikai?!

Masters of Sex: 1. évad

Idén is az volt a terv, hogy Outlandert nézek a szünetben, de aztán arra jutottam, jobb, ha újabb  sorozatokkal ismerkedem, hogy legyen lehetőségem válogatni közülük a későbbiekben. Így esett a választásom a Masters of Sex-re. Bevallom, régóta szemeztem ezzel a sorival: lássuk be, érdekes témával foglalkozik; a főszereplő Michael Sheen-t pedig az Underworld óta imádom. Az életrajzi sorozat középpontjában Dr. William Masters nőgyógyász és a segédje, Virginia Johnson áll, akik az emberi szexualitást kutatják.

Big Little Lies (sorozat)

A Big Little Lies (Hatalmas kis hazugságok) az amerikai HBO 7 epizódos, Liane Moriarty regénye alapján készült minisorozata (forrás). Valójában azért kezdtem bele, mert láttam, milyen ismert, nagy nevek játszanak benne (Reese Witherspoon, Nicole Kidman, Shailene Woodley, Alexander Skarsgard, Zoe Kravitz); és bár nem azonnal szippantott be, szerintem ez volt az egyik legjobb sorozat, amit idén láttam.

Outlander: A második évad

Nyári terveim között szerepelt, hogy mindenképpen le szeretném tudni az Outlander második évadát, hogy utolérjem a sorit. Viszont (főleg a szezon elején) ugyanazt éreztem, mint amit az előzőnél tapasztaltam: nem voltam különösebben lelkes, nem hozott lázba az egész. A döcögős start ellenére végül csak megküzdöttem vele (nem is volt akkora küzdelem a vége felé - de erről később), az pedig sokat segített, hogy végre nem tudtam előre semmit a cselekményből.

Outlander - 1. évad

Mivel mostanság már a sorozat második évadát gyűröm, úgy gondoltam, épp itt az ideje, hogy megírjam a nyitó évadról szóló kritikámat: a bejegyzést február 12 délelőttjére kellene visszadátumoznom. Nem szeretném ismét pl. bemutatni a cselekményt, ezért összegyűjtöm az összes korábbi írásomat erről a sztoriról - itt találhatjátok a könyvkritikámat (1. rész), ez az általános sorozatismertető, emez pedig a pilot epizódról szól. 

Confess (sorozat)

Már a premierje előtt kacérkodtam a Confess-szel, hiszen annak a Colleen Hoovernek az azonos című regényét dolgozza fel, aki többek között a Reménytelent és az Ugly love-ot írta (én legalábbis ezeket olvastam eddig tőle). Nem most akartam nekiállni ennek a sorinak, de az Outlander második évadával küszködöm, a Confess viszont igazán izgalmasnak tűnt - legalábbis az előzetesek alapján. (És ez volt a reklám helye.)

The Originals - 3. évad

Valójában az idei sorozatdarám első állomása egy Outlander 2. évad lett volna, ám végül a Daniel Gillies iránt érzett sajnos csak plátói szerelmem győzött. No meg az, hogy nap mint nap látom őt a tévében (Saving Hope), illetve, hogy bemelegítésként már korábban elkezdtem olyan videókat nézni, amiben Gillies egyedül vagy éppen Joseph Morgannel kiegészülve ökörködik. Megjött az Originalshoz a kedvem, na.

Mindennek ellenére - mármint, hogy imádom a színészeket - már elég régen megfogalmazódtak bennem bizonyos félelmek magával a sorozattal kapcsolatban. Talán a legkönnyebben megválaszolható kérdésem az volt, hogy nem nőttem-e már ki a vámpíros sorozatokból. Jelentem, mint kiderült, nem. De az például még mindig zavar, hogy az Originalst érzéseim szerint nagyon Klausra írták. És pont ezért Elijah (személyes kedvenc) például legtöbbször csak össze-vissza téblábol az epizódok alatt, anélkül, hogy komolyabb szerepe lenne, vagy hogy erősebb érzelmi töltettel rendelkezne. Vagy akár gondoljunk arra, hogy mi lett a Vámpírnaplókkal, amit ugye elvben (nem vagyok teljesen tisztában a dolgokkal) ugyanaz a Julie Plec alkot(ott), mint ezt. A Vámpírnaplókat én az 5. évad 3. részénél simán kaszáltam lelkiismeret-furdalás nélkül, mivel már elegem volt abból, hogy mindig jön valamilyen bonyolultabb lény, sötét dimenzió, vagy éppen (ha már az én kaszámról beszélünk) a 2 epizód alatt kinyírt "naggggyon erős" főgonosz (Silas), akiben nem mellesleg még sok potenciál is lett volna. És ugyanez a Plec-féle kontroll-elvesztés ugrik be nekem, amikor mindig valami új ellenséggel néznek szembe a HALHATATLAN, érted, legyőzhetetlen ősi vámpírok. Ja, hogy mégsem legyőzhetetlenek? Jókor találjátok ki...! De még ha el is tekintek ettől a tipikus "jön egy új ellenség" sémától, és hogy ezáltal gyakorlatilag folyton ugyanazokat a köröket futjuk, a karakterek szintjén is érdemes szétnézni. Oké, elfogadom, hogy Elijah egy szürke figura (lett?). És Rebekah? Egy rettentően naiv és érzelmei által irányított ősi vámpír(nak tűnt nekem), aki valahogy(???!!!) mégis túlélt több, mint ezer évet. Mégis hogy csinálta? Mindig jött egy bátyus, hogy kihúzza a sz*rból? Meg ehhez hasonlók.

Lényeg a lényeg, ezek a kérdések régóta foglalkoztatnak az Originals-szal kapcsolatban, és tartok tőle, hogy még fognak is. No de milyen volt a 3. évad? Hát...

Outlander - PILOT

Én anno hogy is mondjam… nem igazán szerettem az Outlander eredetijét, a könyvváltozatot. Amikor viszont láttam, hogy a sorozat mennyi díjat zsebelt be, úgy gondoltam „Miért ne? Nézzünk bele!”. 

Lucifer - PILOT

Számomra már nagyon régóta várós volt a Lucifer – eddig csak az előzetest néztem meg olyan hárommilliószor – de most, hogy végre megnéztem a nyitóepizódot, nagyon úgy fest, hatalmas kedvencet fogok avatni!

Válótársak - A 6. résztől

Valóban megszerettem a Válótársakat, de valójában sok újdonság nem történt az előző kritikám óta, a cselekmény sem vett váratlan fordulatot.

Válótársak - Az első 5 epizód

Elég volt öt epizód ahhoz, hogy beszippantson. Azt hiszem, elsőként sorolhatom be a Válótársakat a saját „guilty pleasure”-kategóriámba, ugyanis még mindig nem tökéletes...

Válótársak - PILOT

Bár (magam sem tudom, mivel, de) megfogott a Válótársak, talán több kérdést hagyott bennem a legelső epizód, mint ha egyáltalán el sem kezdtem volna.

Az internátus - A 4. évad (fogjuk rá)

Az Internátus sorozatot az izgalmas történetvezetéséről és meglepő fordulatairól ismertem, de valami megváltozott. Vagy én, vagy a sorozat.

True Blood: Finálé (SPOILER!)

Hát ez is eljött. Valaha én imádtam ezt a sorozatot, amikor még az előző évadok nem szegték kedvemet. Na, de mindegy, jöjjön az igazi, utolsó, végleges LEZÁRÓ EPIZÓD.

True Blood - 7. évad

Sok rosszat hallottam a True Blood utolsó évadáról, egy-két apró dologtól eltekintve, én mégis majdnem teljesen meg vagyok vele elégedve.

Saving Hope: 2. évad

Eredetileg szünetet akartam tartani az 1. évad után, de úgy a szívemhez nőttek a szereplők (különösen persze Joel), hogy nem bírtam ki.

TB: 6 hónappal később - avagy ez történt a 6. évad lezárásában (SPOILER!)

Ez egy aprócska bejegyzés lesz arról , hogy a True Blood 6. évadának milyen lett a lezárása, elvégre hat hónapot előre ugrunk az időben – innen indul majd a legutolsó szezon.

True Blood - 6. évad

Nehezen tudom eldönteni, hogy a True Blood a mélypontját ezzel az évaddal, vagy az előzővel érte el. Talán az előzővel, de ez a szezon sem dicsekedhet...

Saving Hope - 1. évad

Kétségtelenül a kórházsorozat nem az én műfajom, az 1. évad végére mégis megkedveltem a Saving Hope-ot.