Elég volt öt epizód ahhoz, hogy
beszippantson. Azt hiszem, elsőként sorolhatom be a Válótársakat a saját „guilty pleasure”-kategóriámba, ugyanis még
mindig nem tökéletes...
Már korábban írtam a PILOT-ról... Változott azóta valami?
Hát, nem sok.
Maradt (és úgy tűnik, állandó is
lesz) a „keretes szerkezet”; a rendkívül ötletes intro-t és a fülbemászó főcímdalt
(by Oláh Gergő) viszont nagyon megszerettem.
Még mindig akad nem egy
káromkodós rész – ami miatt én kifejezette életszagúnak tartom a sorozatot
(arról nem is beszélve, hogy kellően borzasztóan néznek ki a főszereplők
másnaposan), azonban a rengeteg ágyjelenetet nem értem. Tulajdonképpen a
cselekményt nem viszik előre (sőt!), úgyhogy számomra teljesen felesleges (már-már
zavaró) a huszadik Stohl-szexjelenet.
Ami a szereplőket illeti, szerintem
elég jól eltalálták mind a három színészt: kifejezetten illenek hozzájuk a
karaktereik.
Scherer Péter nagyon jól játszik,
hozza a kissé szerencsétlen de jószívű fickót – nagyon nagy arc.
Nekem személyes kedvencem Lengyel
Tamás (Joci), kis cuki, visszafogott. Külön vicces minden közös jelenete a határozott
anyukájával (ő is hatalmas egy nőszemély). Bár meg kell jegyeznem, Lengyelt
néha kissé természetellenesnek érzem.
A három jó barát közül egyedül
Stohl András karakterét, Bálintot nem szeretem, van benne egy nagyfokú,
irritáló nagyképűség; egyfajta „felsőbbrendűség”. Egyszerűen sok...
A „nőikről” annyit, hogy Szonja
egy hatalmas wtf, nem igazán tudok vele mit kezdeni, negatív figura, de mindenképpen
érdekes. A Tamarát játszó Balsai Móni nagyon jó színésznő; Gubás Gabi (Zsófi)
viszont gyakran elég langyos.
A malacot, Csülköt is imádtam
(bár szegényke eléggé eltűnt); mellette a híres epizódszereplők is sokat dobnak
a Válótársakon: Kulka Jánost és Kovács Patríciát emelném ki.
Ellenben Szorcsik H. Viki nagyon
gáz volt (bár jócskán közrejátszott a „rideg” szerepe) és Tóth Andi is fájóan
kevés – mondjuk ahhoz képest, hogy elsősorban nem színész...
Amit pedig a legjobban sajnálok,
az a sok elvarratlan szál, amiket egyelőre úgy tűnik, el kellene felejtenünk.
Csakhogy párat említsek: Kulka János nem véletlenül jelent meg, de nem lett
belőle semmi. De ilyen a Tóth Andi (Noémi) – Joci dolog is (még ha nyilván komolyat
nem is, de egy-két vicces jelenetet/szituációt ki lehetett volna hozni belőle).
A humor még mindig nagyon ott
van: a legabszurdabb helyzetben olyan hihetetlen profi, kifinomult poénokat
kapunk, hogy emelem kalapom. A sorozat besorolásából (dramedy) adódóan is kapunk
azért drámát is, de ugyanúgy banális félreértéseket. Őszintén? Már most
sajnálom, hogy csak 10 részes lesz a Válótársak; elnézném még egy jó darabig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése