Nos...ööö... Hát, már nagyon régen (olyan december tájban) akartam hozni ezt a listát, mert akkor éppen nem voltam annyira nagyon-nagyon elúszva a tanulnivalókkal. Most, így cirka fél évvel később végül csak sikerült összeállítanom a listát - egy mashup lett ezekből: Minden idők 100 legjobb amerikai filmje, 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz.
Amúgy egyáltalán nem zsánerem a klasszikus film/könyv (általában unalmasak nekem), és bakancslistákat is utálok írni (nem tervezem még a halálomat), de hát, na. Csak lehet menőzni azzal, hogy mennyi olyan filmet láttam már, amik az "alapműveltségbe tartoznak".
Azért elég szépen sikerült leredukálnom az 1001+100-as listákat 234-re (olyanokat válogattam, amikről hallottam már és/vagy érdekelnek, akár csak cím alapján), úgy döntöttem, részletekben osztom meg veletek, hogy ne legyen olyan sokkoló. A lista kronologikus, néhány helyen kiegészítettem személyes megjegyzésekkel.
- A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery, 1903): Semmi infóm nincs, de valami western film lehet. Nagyon nem szeretem ezt a műfajt, de elég régi a drágám ahhoz, hogy érdekes legyen…
- Nosferatu (1922): Először hirtelen Drakula, aztán pedig Frankenstein (sőt, még a Notre Dame-i toronyőr is), de aztán leellenőriztem. Ez egy (állítólag a leghatásosabb) némafilm, amit Drakula ihletett. Nem vagyok nagy horroros, de így azért már jócskán beletartozik a „kötelező” kategóriába szerintem.
- Az operaház fantomja (The Phantom of the Opera, 1925): Azt hiszem, ezt nem kell magyarázni. Hatalmas klasszikus.
- Aranyláz (The Gold Rush, 1925): Erről a jelenségről/eseményről már amúgy is hallottam, de úgy, hogy Chaplin a rendező, még inkább érdekesebb lett.
- Metropolis (1927): Már nem emlékszem, hol és kitől hallottam róla (de az biztos, hogy jókat) + a címe is olyan, ami felcsigázza az embert. Nagyon max csak sejteni tudod, miről szólhat…
- A generális (The General, 1927): Valamilyen katonai tisztség, nem? És mivel A generálisról van szó (csupa nagybetűvel), mindenképp valamiféle érdekes emberkének kell(ett) lennie. Vagy várjunk! Az admirálissal keverem?
- Pandora szelencéje (Die Büchse der Pandora, 1929): Emlékszem, amikor ovis voltam, a szüleim előfizettek nekem egy újságban, aminek az egyik részében Pandora története volt az egyik mese. Nem sokra emlékszem belőle, csak a Picasso-szerű szögletes illusztrációkra és arra, hogy ijesztő volt az, ahogy a szellem vagy micsoda elszabadult a szelencéből. Már csak az emlékeim miatt szeretném megnézni.
- Aranykor (L'Age D'Or, 1930): A rendezőről, Luis Buñuelről is hallottam az egyik tanáromtól, ráadásul a film címe is egy izgalmas korszakra utalhat.
- Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet on the Western Front, 1930): Egy első világháborús kijelentésből vált szállóigévé, ergo eléggé híres. A könyvvel is összefutottam, de azt biztosan nem bírná a gyomrom, a filmnek viszont mindenképp szeretnék adni egy esélyt.
- Drakula (Dracula, 1931): A klasszikus Drakulaként az ezzel híressé vált Lugosi Béla? Kötelező!
- Frankenstein (1931): Nem kell magyarázni.
- Nagyvárosi fények (City Lights, 1931)
- A sebhelyes arcú (Scarface, 1932): Rengeteget hallottam róla. Talán akciófilm lesz egy hősről? Vagy pont, hogy a főgonoszról? A címe mindenesetre hátborzongató is tud lenni.
- Szörnyszülöttek (Freaks, 1931): Simán azt hinném, hogy egy mai gagyi vígjáték. Így viszont már a cím is sokkal érdekesebb…
- 42-ik utca (42nd Street, 1933)
- King Kong (1933): Eléggé viszolygok az óriásgorilla történetétől, de mégiscsak ismert, na.
- A fekete macska (The Black Cat, 1934): Nem vagyok babonás, de ez túl magas labda. Amúgy azt hittem, egy Poe-feldolgozás, de „csak” annyit találtam, hogy ebben is Lugosi játszik.
- Lázadás a Bountyn (Mutiny on the Bounty, 1935): Tisztán emlékszem, hogy ezt a filmet apukámmal néztem a tévében, amikor még kicsi voltam. A végétől talán még rosszat is álmodtam, de a cselekményből nem sok maradt meg.
- Modern idők (Modern Times, 1936): Talán a leghíresebb Chaplin-film. Amióta pedig láttam tőle A diktátor-t (amit imádtam), kifejezetten érdekelni kezdett a művészete.
- Egymásnak születtünk (Swing Time, 1936)
- Hófehérke és a hét törpe (Snow White and the Seven Dwarfs, 1937): A nagybetűs, eredeti HÓFEHÉRKE, nyilván milliószor láttam. Ennek ellenére viszont témában mindenképp ideillik.
- Robin Hood (The Adventures of Robin Hood, 1938): Sosem vonzott Robin Hood, de Kertész Mihály rendezte ezt a filmet és valamiért mégiscsak bekerült ide…
- A berlini olimpia (Olympia, 1938): Hogyne hallottam volna töriórán a ’36-os berlini olimpiáról, amit Hitler saját sikerének tekintett. Hátha van a filmben is valamiféle érdekes politikai utalás/görbetükör…
- Hatosfogat (Stagecoach, 1939)
- Nem gyerekjáték (Babes in Arms, 1939): Ötletem sincs, miről szólhat, de a cím egy elég népszerű mondás/szállóige
- Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz, 1939): Gondolom, ez lenne AZ Óz.
- Asszonylázadás (Destry Rides Again, 1939): Hmm, feminizmus? Mondjuk elég kísérteties is lehet…
- Elfújta a szél (Gone With the Wind, 1939): Azt hiszem, ez aztán a kihagyhatatlan klasszikus! A könyv hossza és témája viszont kicsit megijesztett, úgyhogy előbb a filmbe nézek bele szerintem.
- Mire megvirrad (Le jour se lève, 1939): Romantikus? Melankolikus? Az viszont biztos, hogy a francia filmeknek van valami furcsa atmoszférája, ami miatt nagyon szeretem őket.
- Üvöltő szelek (Wuthering Heights, 1939): A könyvvel megszenvedtem (borzasztó nyomasztó volt), a 2011-es filmváltozata pedig még rosszabb volt. Emez viszont hátha élvezhető, mert alapjáraton érdekes a történet.
- Pinocchio (1940): Disney vagy nem Disney, valamiért irritál ez a mese. Hozzá kell tenni, nem is igazán tudom, miről szól pontosan. A végén még megszeretem…
- Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath, 1940)
- Aranypolgár (Citizen Kane, 1941): Ha jól emlékszem, az egyik listán ezt nevezték meg a valaha volt legjobb amerikai filmnek. Ezek után abszolút kötelező.
- Casablanca (1942): Alapból rengeteget hallottam erről a szóról/kifejezésről + szintén Kertész Mihály-rendezés. Arról viszont halványlila gőzöm sincs, hogy miről szólhat.
- A gyanú árnyékában (Shadow of a Doubt, 1943): állandósult szókapcsolat, ami elvileg valamiféle krimit sugall. Az már csak ráadás, hogy Hitchcock-rendezés.
- Rettenetes Iván (Ivan Groznij, 1944): Ő lenne a hírhedt Rettegett Iván?
- Gyilkos vagyok (Double Indemnity, 1944)
- Szerelmek városa (Les enfants du paradis, 1945): Lehet, hogy nyálas a cím, de francia film. Hoppá! Plusz a rendező Marcel Carné-ről is hallottam már szerintem.
- Férfiszenvedély (The Lost Weekend, 1945)
- Életünk legszebb évei (The Best Years of Our Lives, 1946): Egyértelműen a cím teszi. Valami idilli, kellemes kis filmet képzelek el kevés cselekménnyel és sok napsütéssel.
- Késői találkozás (Brief Encounter, 1946): Hmm… valami szenvedélyes sztori? Esetleg egy krimi? Mindenesetre izgalmasan hangzik.
- A postás mindig kétszer csenget (The Postman Always Rings Twice, 1946): Hatalmas szállóige. Sajnos nagyjából megvan már előre a cselekmény, de ettől függetlenül a könyv is érdekel.
- A szépség és a szörnyeteg (La belle et la bete, 1946)
- Hosszú álom (The Big Sleep, 1946)
- Szép remények (Great Expectations, 1946): Jól gondolom, hogy az eredetije Charles Dickens?
- Az élet csodaszép (It’s a Wonderful Life, 1946)
- A gonosz ereje (Force of Evil, 1948)
- Vörös folyó (Red River, 1948): Elég kísérteties lehet. Ijj, ez egy western film…
- Ádám oldalbordája (Adam’s Rib, 1949): Azt hiszem, nem kell kifejtenem, hogy mire asszociálok a cím alapján – kíváncsi vagyok, hogy mennyire metaforikus értelmű. És a George Cukor rendező neve is sokatmondó…
- Fehér hő/Fehér izzás (White Heat, 1949)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése