Hatalmas durranásra számítottam, ennek ellenére számomra a
Reasonable doubt valahol a nagyon jó és a középszerű között helyezkedik el...
Adatok:· Cím: -
· Eredeti cím: Reasonable Doubt
· Kiadó: -
· Év: - (eredeti angol változat: 2014)
Rövid tartalom: Andrew Hamilton utálja a
hazugságokat, mégsem adja meg egyéjszakás kalandjai során a valódi adatait – ez
teljes mértékben érthető is. Az egyetlen „barátja” Alyssa, akivel még sosem
találkozott élőben; csupán telefonon tartják a kapcsolatot a nővel. Andrew
egyre jobban szeretné megismerni Alyssát, de ő mindig kitérő választ ad. Aztán
persze kiderül a turpisság...
Pozitívumok: Tökéletesen el lett találva a
megfelelő oldalszám (80 oldal), ez éppen elég – ám ahhoz viszont kevés volt,
hogy igazán megkedveljem a történetet. Mindenesetre a váltott szemszög jót tett
neki; az is tetszett, ahogy Andrew rájött, hogy átverték. A valóban elég
gyilkos befejezés pedig arra sarkallja az olvasót, hogy minél előbb kaparintsa
meg a következő részt.
Negatívumok: Valahogy olyan furcsa volt az egész.
Igazán nem volt miért különösebben kedvelnem a Rasonable doubt-ot. Eleve az
elején azt sem tudtam, mi történik; aztán pedig nagyon (nem igazán jó
értelemben vett) különösnek találtam ezt az Andrew és Alyssa közötti telefonos
barátságot(?)... Sajnos elég sok sablonnal dolgozott az írónő, ami miatt
már-már középszerűnek éreztem az egészet. Mondjuk legalább kérdéseket hagyott
bennem Andrewék története, ami miatt legalább egy kicsit érdekel a folytatás...
Karakterek: Egyszerűen nem éreztem magamhoz
közel a szereplőket, bár Alyssát egészen jófejnek tartottam, Andrew-t is bírtam
– már amikor nem kezdett el kegyetlen lenni a lánnyal. A tipikus negatív
karakterek megvannak; semmi meglepő...
Kedvenc idézet(ek): „– Egy napon meg fogod ezt
keserülni, seggfej! – ordítja, amikor látja, hogy már az előcsarnokban vagyok.
– A karma is csak egy kib*szott ribanc!
– Tudom – válaszolom –,
két héttel ezelőtt már megvolt…”
„– És mi van, ha azért nem akarok találkozni veled, mert
csúnya vagyok?
– Van egy olyan megérzésem, hogy nem vagy csúnya.
– De ha mégis.
– Akkor majd sötétben dugunk.
– Jobban kedvelek világosban dugni.
– Akkor majd rakok a
fejedre egy papírzacskót.”
Magam is meglepődtem és sajnálom is, de egyáltalán nem
éreztem nagy számnak ezt a történetet. Semmi olyat nem találtam, amit nem
olvastam volna már korábban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése