Bár az emlékeim jelentősen halványultak, ezt a kötetet sokkal
jobban élveztem, mint a sorozat első részét, a Dublin Street-et.
· Cím: London Road
· Eredeti cím: Down London Road
· Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
· Év: 2014 (eredeti angol változat: 2013)
Rövid tartalom: Johanna Walker élete nem egyszerű. Két
állása van, de még így is az alapján kénytelen pasit választani magának, hogy
az illető mennyire biztos anyagi hátteret képes nyújtani neki és öccsének. Nem így
van ez Cameron McCabe-bel. A pasi ugyanis egy igazi bunkó, mégis egyetlen
pillantásával zavarba tudja hozni Jo-t. Kettejük vonzalma egyértelmű, de vajon
lehet bármi közöttük? Egyáltalán szerelemről beszélünk, vagy csupán egy
fellángolásról?
Pozitívumok: Sok mindent adott ez a könyv. Csak
egy könnyed olvasmányra számítottam, de elég mély tartalma van a London
Road-nak, mondanivalóval és drámával. Ezen kívül szerencsére jelen volt a
romantika és a humor is, a komoly beszélgetéseket pedig nagyon is szerettem a
szereplők között, hiszen előre vitték a történetet (szerencsére viszonylag
hamar eltűntek az akadályozó tényezők). Tetszettek a meglepetések, fordulatok,
úgyhogy hamar beszippantott a sztori.

Karakterek: Jo-t nagyon szerettem, egy igazán
erős karakter, aki igenis kiáll magáért. Cam először nem volt szimpi (a Jo-val
való szócsatáikat viszont imádtam), de aztán idővel kiderült, hogy igenis egy
szerethető, romantikus figura (akibe töredelmesen bevallom, egy kicsit én is
beleszerettem) – a humora is bejött. A két központi karakter mellett Cole is a
szívem csücske volt, hihetetlenül aranyos volt. Simán olvasnék róla is egy
külön könyvet! Joss is vicces csajszi
volt, akit elsőre kicsit soknak éreztem, ám kerítőnőként igazán megszerettem.
Kedvenc idézet/rész(ek): A kedvenc részem a regény vége felé
a két főhős őszinte beszélgetése Jo ágyán, idézeteknek pedig a kezdeti pikáns
szóváltásokból válogattam.

„- Mondták már neked, hogy te vagy a legaljasabb,
legkegyetlenebb, legönelégültebb, legellenszenvesebb f*szkalap a világon?
Szaporán kapkodtam a levegőt dühömben.
Cam elkomorult, tekintete először a mellkasomra, aztán az
arcomra siklott. Átható pillantásától csak még jobban elvörösödtem.
- Vigyázz, édes! Ha így
folytatod, lassan a teljes szókincsedet kimeríted.”
Imádtam, nagyon kellett a lelkemnek. Romantika a köbön!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése