Vámpírok, akció, romantika... Mindez megtalálható a Fekete
Tőr Testvériség-sorozat első kötetében.
Adatok:
· Cím: Éjsötét szerető
· Eredeti cím: Dark Lover
· Kiadó: Ulpius-ház
· Év: 2008 (eredeti angol változat: 2005)
Rövid tartalom: Wrath az utolsó tisztavérű vámpír,
így a Fekete Tőr Testvériség vezetőjeként a többi vámpír harcossal fő feladatuk
a faj megvédése – a vérszívókra ugyanis a félig halott alantasok vadásznak. Beth
egy egyszerű újságíróként dolgozik, származásáról pedig semmit sem sejt; emiatt
Wrath feladata a félig vámpír lány segítése az átváltozás rögös útján. Arra azonban
egyikük sem számított, hogy hihetetlenül vonzódni fognak egymáshoz...
Pozitívumok: Tetszett, ahogy Beth a vámpírvilágba
belekeveredett, ezen kívül egyébként több meglepetést is tartogat a regény.
Érdekes volt még Wrath múltja, illetve az, hogy (bár külső narrátor meséli a
történetet) több „szemszögből” olvashatunk.
Negatívumok: Sokszor viszont pont, hogy zavart,
amikor nem Wrath és Beth állt a középpontban – az alantas-vonal például totál
unalmas volt. Egy-két valószínűtlenség még bökte a csőrömet (pl. egy nap alatt
kialakult mindent felemésztő szerelem?) és „imádtam”, hogy mindenki mártír
volt...
Karakterek: Igazából senkit sem szerettem
különösebben. Wrath-nál például kifejezetten zavart, hogy vagy Kozsó vagy pedig
Darth Vader jutott róla eszembe – amikor épp nem a saját szerelmes
nyáltengerében fuldoklott. Beth pedig hol félt, hol féltékeny volt, hol pedig pajzán.
Igazán eldönthette volna, mit akar... Rhage-et viszont azonnal megkedveltem a
maga pimaszságával, valamint a Butch-Melissa páros pedig kifejezetten érdekes
volt.
Kedvenc idézet(ek): „A
maga részéről csak két elfogadható testhelyzetet tudott elképzelni egy
embernek. Ha nő, hanyatt fekve, ha férfi, akkor hason. De holtan.”
„A Drakula-rajongók
csalódottak lesznek. Nincs többé harapással való átváltoztatás.”
Összességében... olyan semmilyen volt. Egynek elment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése