Katie McGarry - Feszülő húr (Pushing the limits #1)

Katie McGarry műve hatalmas sikernek örvend világszerte – és bár tényleg jó könyv, nem lett a kedvencem.

 

Adatok:

·        Író: Katie McGarry

·        Cím: Feszülő húr

·        Eredeti cím: Pushing the limits

·        Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

·        Év: 2014 (eredeti angol változat: 2012-2013)

 

Rövid tartalom: Echo Emersonnak segítségre van szüksége. Nemrégiben komoly trauma érte, aminek következtében emlékezetkiesése lett. Noah Hutchins államilag gondozott gyerek, aki szeretné visszakapni a tőle elszakított testvéreit. Mind a ketten egy iskolába, egy évfolyamra járnak, de sosem foglalkoztak egymással – egészen addig, amíg egy szociális munkásnál nem kötnek ki. Mindketten küzdenek egy bizonyos célért, melynek végrehajtásáért össze kell fogniuk. Pedig utálják egymást. Most még...

 

Pozitívumok: A Pushing the Limits egy szép szerelmi történet, mely komoly problémákkal küzdő fiatalokról szól – így nyilvánvalóan tartalmaz mélyebb, lelkizős részeket. Emellett a váltott szemszögnek köszönhetően tökéletesen megismerhetjük mindkét szereplőt – mindkettő kifejezetten szerethető.

 

Negatívumok: Ahogy haladtam előre, egyre jobban veszítettem az érdeklődésemből és a lelkesedésemből. Már elegem lett a félreértésekből, vitákból; a túlméretezett (és erőltetett) lelki gondokból – sajnos nem igazán érintettek meg. A történet vége felé közeledve mintha teljesen más könyvet olvastam volna, mint amibe belekezdtem; már nem találtam azt az izgalmat, amit egy átlagos (bár mondjuk el is csépelt) romantikus regény megad. Szurkoltam én nekik, de a „mű” hullámvölgyek kedvemet szegték.

 

Karakterek: Mint már említettem, mindkét fő karaktert szerettem; szerencsére Noah-t sem éreztem annak a bizonyos sablonos „férfi főszereplőnek” (hiába, hogy kétségtelenül az). A jótevő szociális munkást, Mrs. Colinst imádtam; a többi mellékkarakter viszont sajnos eléggé eltűnt Echo és Noah mellett.

 

Kedvenc idézet(ek): Olvasás közben mindig ki szoktam írni vagy kiemelem a kedvenc idézeteimet – ebben a könyvben egyet sem találtam, ami tetszett volna. Bár kétségtelenül akadtak vicces beszólások, egyiket sem éreztem érdemesnek a megjegyzésre.

 

 

Mivel a Pushing the Limits folytatásos regény, valószínűleg el fogom olvasni a többi kötetet is – ha nagyon sok szabadidőm lesz. Ugyanis ezzel az első résszel egyáltalán nem vagyok maradéktalanul megelégedve.

 

A moly.hu-n írt kritikámat pedig megtekintheted itt.